Sikeres alkotmányjogi panasz

2024. január 12.

 

Dr. Gellér Balázs egy vagyonelkobzást érintő ügyben fordult az Alkotmánybírósághoz. A Központi Nyomozó Főügyészség a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsánál vagyonelkobzás utólagos alkalmazása érdekében egyszerűsített felülvizsgálati indítványt terjesztett elő. Indítványozta, hogy a bíróság az ügyiratok alapján, az 1978. évi IV. törvény 77/B. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése szerint rendeljen el vagyonelkobzást a terhelt és élettársa mint vagyoni érdekelt (indítványozók) – alapügyben zár alá vett – vagyonára. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa elrendelte a vagyonelkobzást. Ügyfele érdekében Dr. Gellér Balázs védő ezt követően nyújtotta be az alkotmányjogi panaszt.

Az indítványban az Alaptörvény II. cikkének, a XXVIII. cikk (1), (3), (6) és (7) bekezdésének sérelmére hivatkozva kérték a bírósági döntés megsemmisítését. Az indítvány szerint az alapügyben sérült a vádhoz kötöttség elve, miután a vádirat mindösszesen a bűnszervezet megnevezést tartalmazza, ugyanakkor nem tartalmaz arra vonatkozó tényállást. Álláspontjuk szerint bár az indítványozó terhelt beismerte a bűnösségét a tárgyaláson, valójában azt nem ismerte be, hogy bűnszervezetben vett részt. Hivatkozott arra, miszerint amint a vádirat, úgy az ítélet sem tartalmazza a bűnszervezet tényállását, ez pedig sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot.

Sérült a ne bis in idem elve is, mivel az ügyészség az indítványozókat ugyanazon bűnszervezeti elkövetés miatt kétszer akarja a vagyonától megfosztani.

Az indítvány szerint a bűnfelelősség elve is sérült az ügyben, mivel az ügyben eljárt bíróságok abban a téves feltevésben voltak, hogy a vesztegetés az indítványozó terhelt érdekeltségébe tartozó vendéglátó- és szórakoztatóipari létesítmények működését szolgálta.

Az indítvány szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében meghatározott tisztességes bírósági eljáráshoz való jog, a (3) bekezdésben meghatározott védelemhez való jog és a (7) bekezdés szerinti jogorvoslathoz való jog sérelmét jelenti, hogy az egyszerűsített eljárásban a másodfokú bíróság nem kézbesítette a védelem részére az ügyészség fellebbezését és a fellebbviteli főügyészség átiratát sem. Ezért a fellebbezésben és az átiratban foglaltakra nem tudtak reagálni, azokat a másodfokú bíróság vagyonelkobzást elrendelő végzésének kézbesítésével egyidejűleg kapták meg. A másodfokú bíróság arról sem tájékoztatta az indítványozókat, hogy tanácsülésen bírálja el az ügyet. Az indítvány hivatkozott arra, hogy a másodfokú bíróság tanácsülésen döntött a fellebbezésről, aminek tartalmát az indítványozók nem ismerték. Ezáltal a másodfokú bíróság ellehetetlenítette a védelem jogának és a jogorvoslathoz való jog érvényesülését, s mivel az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban nincs helye harmadfokú eljárásnak, így a hatékony jogorvoslathoz való joguk ebben az értelemben is sérült.

2023. május 30-án az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt  befogadta. 

Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy "A másodfokú bíróság a fellebbezés (és az arra vonatkozó ügyészi átirat) kézbesítésének elmaradásával a terheltet (és a vagyoni érdekeltet), illetve a védelmet elzárta, megfosztotta attól a jogától, hogy álláspontját kifejthesse az ügyészi indítványok ellenében". (86. pont) Továbbá "A másodfokú bíróság a fellebbezés indokolásának és az ügyészség átirata kézbesítésének elmulasztásával jelen esetben valójában bizonyítási indítványai lehetőségétől is megfosztotta a alkotmanybirosag.hu 15 terheltet, holott a bizonyítási kötelezettség (miszerint a vagyon törvényes eredetét neki kell bizonyítania) kétségtelenül őt terhelte". (89. pont) 

Végül kimondta - 98-99. pontok -, hogy "Jelen ügyben tehát az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (3) bekezdésének sérelme azáltal valósult meg, hogy az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban az ügyészi fellebbezés alapján eljárt másodfokú bíróság nem kézbesítette a vagyonelkobzással érintett terhelt, vagyoni érdekelt és a védő számára az ügyészi fellebbezést. A másodfokú bíróság elzárta a vagyonelkobzással érintett terheltet, vagyoni érdekeltet, továbbá a védőt attól, hogy eljárási jogaikat gyakorolhassák, így pl. bizonyítási indítvánnyal éljenek, észrevételt tegyenek az ügyészi fellebbezésre. A másodfokú bíróság választott jogértelmezése nem csupán a Be. hivatkozott rendelkezései szempontjából bír jelentőséggel, hanem közvetlen alkotmányjogi összefüggésben áll az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (3) bekezdéseivel. A fellebbezéshez való hozzáférés biztosítása az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (3) bekezdéséből következik, ezért a fellebbezés kézbesítésére vonatkozó garanciális szabályok megsértése a tisztességes eljáráshoz való jog és a védelemhez való jog érvényesülését korlátozza, így alaptörvény-ellenes. [99] Végül megjegyzi az Alkotmánybíróság, hogy egyéb nem ügydöntő végzések elleni fellebbezés esetén is a kifejtettek szerinti a törvényi elvárás. A Be. az ügydöntő végzések elleni fellebbezés szabályait rendeli alkalmazni a nem ügydöntő, jogorvoslattal támadható döntések esetére, így a más által bejelentett fellebbezés (és az arra vonatkozó ügyészségi átirat) védelem részére kézbesítése vonatkozásában [vö. Be. 579. § (3) bekezdés és Be. 596. § (1) bekezdés c) pont].

2024. január 9-én, IV/133/2023. sz. határozatában az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az alkotmányjogi panasz megalapozott, a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.SZTKbkf.12/2022/3. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. 

A teljes határozat megtekinthető itt:

https://media.alkotmanybirosag.hu/2024/01/sz_iv_133_2023.pdf

(Borítókép forrása: www.unsplash.com )

 

 

 

 

 

Budapest 1114
Kemenes utca 6., félemelet 2.

Kapcsolat

 

 

 

geller@gelleresbaranyos.hu

 

 

 

 

+36-1-6131866

 

 

 

  

Ezt a honlapot Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvédi iroda működteti az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint
(lásd bővebben www.magyarugyvedikamara.hu )