Kúria - bűnszervezet fogalom

2021. május 10.

 

A Kúria tovább pontosította a bűnszervezet fogalmát a gyakorlat számára egy Irodánk által vitt ügyben. 

 

2021. április 14-én a Kúria, felülvizsgálati indítványt elutasító végzésében ismét iránymutatást adott az új bűnszervezet fogalom értelmezésével kapcsolatban, igaz nem teljeskörűen. Érvelésünk szerint a másodfokú bíróság tévedett abban, hogy a III. r. vádlott cselekménye megfelel-e a bűnszervezet 2019. július 10-től hatályos definíciójának.

A Kúria ismételten kimondta, hogy a bűnszervezeti elkövetés megállapítása, csak akkor felülvizsgálati ok a Be. 649. § (1) bekezdés ba) alapján (a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést), ha a bíróság csak a bűnszervezeti elkövetés estén lehetséges - a bűncselekmény büntetési tételének felső határának kétszeresére emelésével kiszabható - büntetést szabott ki, azaz nem a kétszeres megemelés nélküli tételkereten belül határozta meg a szabadságvesztés tartamát.

Bár a Kúria ezzel lezárhatta volna a bűnszervezet kérdését, a Bfv.I.752/2020/17. számú végzésében a megszokottnál több energiát fordított az indokolásra, részletesen foglalkozott az új bűnszervezet fogalommal.

Felülvizsgálati indítványunk indoklásában kiemeltük, hogy a Kúria tanácselnöki értekezlete szerint a csoport konspiratív működése lényegében a korábbi fogalom összehangolt működésének feleltethető meg. Ez az értelmezés azonban nincs összhangban a miniszteri indokolásban írtakkal, hiszen a törvényalkotó kifejezetten rögzíti, hogy a konspiratív működés minőségi többletet jelent, és a fogalmat éppen azért vezette be, mert az összehangolt működést leegyszerűsítően értelmezte a gyakorlat. Az értelmezés tehát sértheti az Alaptörvény 28. cikkét és a XXVIII. cikk (1) bekezdését, és megnyithatja az alkotmányjogi panaszt a 23/2018. (XII.28.) AB határozat alapján.

A Kúria felismerte ennek a veszélyét. Leszögezte, hogy a 23/2018. (XII.28.) AB határozat tükrében fejtette ki álláspontját. A konspiratív működés vonatkozásában rámutatott arra, hogy az nemcsak titkos telefonbeszélgetések, rejtjeles üzenetek útján valósulhat meg, hanem azt megalapozzák az irányadó tényállásban rögzített elkövetési körülmények, miszerint az elkövetésben résztvevő személyek egymás konkrét szerepét nem ismerték, az álimportőr cégeket és azok székhelyeit folyamatosan váltogatták. Mindez valójában arra irányult (azt célozta), hogy a külső szemlélő – és a gazdasági élet szereplői elől – elleplezzék a gazdasági tevékenységben ténylegesen résztvevő cégeket és azok összehangolt tevékenységét, továbbá az elkövetésben résztvevők – az irányítókon kívül – ne ismerjék a további résztvevőket, illetve az ő konkrét feladataikat. Ezek az ismérvek már a szervezettségen túlmutatóak és a konspiráció megállapítását megalapozzák.[141]

Azon felvetésünkkel, mely szerint a bíróság nem vindikálhatja magának a jogot, hogy az objektív jogalkotói szándékhoz képest kiterjesztő gyakorlatot folytasson, a Kúria egyetértett és a végzés 143. bekezdésben megállapította, hogy „a jogalkalmazó nem folytathat olyan jogértelmezésen alapuló gyakorlatot, amely egyébként kiüresítené a jogalkotói szándékot, illetve célt”.

 

 

 

 

 

Budapest 1114
Kemenes utca 6., félemelet 2.

Kapcsolat

 

 

 

geller@gelleresbaranyos.hu

 

 

 

 

+36-1-6131866

 

 

 

  

Ezt a honlapot Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvédi iroda működteti az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint
(lásd bővebben www.magyarugyvedikamara.hu )